Mint köztudott a fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak. A GKM 122/2004. (X. 15.) rendelete szerint a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.
A vezetékek biztonsági övezetének terjedelme:
Amennyiben szükségét érzik a munkálatokkal kapcsolatos megbeszélésnek, - feszültségmentesítés, felügyelet kérése stb. - készséggel állunk rendelkezésükre.
Tájékoztatjuk, ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az elosztói engedélyes (ÉMÁSZ Hálózati Kft.) a közcélú villamosmű működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2001. évi CX. törvény 72.§.) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.
Annak ellenére, hogy az ÉMÁSZ Hálózati Kft. szakképzett alvállalkozókat foglalkoztat, a munka kimenetele nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a tulajdonosa maga végezné, hiszen az elosztói engedélyes fő szempontjai érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás.
Mit jelent a gallyazás?
Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását. Azért van rá szükség, mert a magasra törő hajtások veszélyeztethetik a vezeték biztonságos üzemeltetését, és balesetveszélyt is okozhatnak.
Kinek kell a gallyazásról gondoskodni?
Az áramszolgáltatók jogait és kötelességeit különböző jogszabályok és szabványok szabályozzák. A jogszabályok szerint a gallyazás elsősorban a növény (ingatlan) tulajdonosának, kezelőjének a feladata (közterületen az Önkormányzat), ha nem teszi meg, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni.
Hogyan kel elvégezni?
A gallyazás során a vezeték biztonsági övezetét (a vezeték jogszabályban meghatározott nagyságú környezetét) sértő növényi részeket el kell távolítani. A gallyazást a fák növekedése miatt rendszeresen el kell végezni.
Ki végzi el?
A gallyazási munkát az áramszolgáltató rendszerint vállalkozásba adja. Többnyire kertészettel, parképítéssel foglalkozó szakértő cégek kapnak megbízást, melyek rendelkeznek kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai ismeretekkel) és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az áramszolgáltatónak érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke.
Az áramszolgáltató megrendelése csak a védőtávolság szerinti űrszelvénybe nőtt ágak eltávolítására vonatkozik, a fa többi részének egyébként indokolt metszésére, ritkítására nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.
Gyakori kérdések:
Mikor van a vezetékhez túl közel a növényzet?
Kisfeszültségű csupasz hálózat esetén 1,25 m, középfeszültségű (1-35 kV-os) 2 m, nagyfeszültségű (120 kV-os) vezeték esetében 4 m távolságot kell tartani a legkedvezőtlenebb esetben is (pl. az ágak szélviharból vagy jegesedésből származó lehajlásánál). A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig - a növekedést is figyelembe véve - ezek a távolságok biztonságosan meglegyenek.
Mire ügyeljünk fatelepítéskor?
Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték hosszabb távon sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, melyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét.
Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.
Gyümölcsfa fajták telepítése szabadvezeték alá
Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasoljuk a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve a cserjék: ribizli, köszméte, josta, stb. A mogyoró nem javasolt, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.